A kis települések meg tudnák termelni a saját áramukat a napból, a szélből vagy a biogázból, és meg is oszthatnák egymással: az iskola, a gazda, a műhely és a családok között. Így olcsóbb lenne az áram, és a pénz a faluban maradna.
Ehhez ma egyetlen dolog hiányzik: egy szabály, amely ezt lehetővé teszi. Ezért fogtunk össze.
Az energiaközösség olyan, mint egy közös kert, csak árammal. A falu lakói, az önkormányzat, a gazdák és a helyi vállalkozások közösen termelnek áramot, és közösen használják fel.
Például: az iskola tetején lévő napelemek hétvégén és nyáron több áramot termelnek, mint amennyi az iskolának kell. Ezt a fölösleget ma olcsón eladják a hálózatnak. Egy energiaközösségben ugyanez az áram a szomszéd családoknak és a helyi boltnak juthatna, kedvező áron.
Egy tároló (nagy akkumulátor) elteszi a nappal megtermelt áramot estére. Az energiaközösségek Európa sok országában már ezresével működnek. Magyarországon még csak az elején tartunk.
Az energiára költött pénz helyben marad. Az önkormányzat olcsóbban működteti az iskolát, az óvodát, a közvilágítást, és a megtakarítást a faluba forgathatja vissza.
A napelem vagy a biogázüzem árama nem távoli vásárlóhoz, hanem a szomszédokhoz jut, jobb áron. Az olcsóbb helyi energia segíti az öntözést, a hűtést, a feldolgozást.
Kiszámíthatóbb áramköltség. Ezért érdemes lesz a faluban maradni, és ide települni.
Alacsonyabb áramszámla, és a büszkeség, hogy a falu a saját lábán áll.
Helyi munka és szakma. A rendszereket valakinek tervezni, építeni és karbantartani kell. A cél, hogy a falu fiataljai tanulják meg a megújuló energia és a korszerű mezőgazdaság technikáját, és ezt otthon használják, ne külföldön.
Energiaközösséget papíron ma is lehet alapítani. A gyakorlatban mégsem éri meg, mert a megosztott áram nem jelenik meg a családok számláján. Egy egyszerű példa:
Az eredmény: a falu termel, a család fogyaszt, de a megtakarítás elvész. Amíg ez így marad, az energiaközösség nem tud működni.
Az Európai Unió már előírja az energiamegosztás jogát. A tagállamoknak 2026. július 17-ig kellett ezt a saját törvényeikbe átvezetni. Az Európai Bizottság 2026 szeptemberében 18 országnak, köztük Magyarországnak küldött felszólító levelet, mert ez még nem történt meg teljesen. (forrás: Európai Bizottság)
Vagyis nem új kiváltságot kérünk, hanem azt, ami a magyar falvaknak már jár.
Négy egyszerű dolgot kérünk a kormánytól és az áramszolgáltatóktól.
Amit a falu közösen megtermel és a tagok felhasználnak, azt vonják le a tagok áramszámlájából.
Az áramhálózat üzemeltetői kötelesek legyenek ezt mérni és elszámolni, észszerű határidőn belül.
Az energiaközösséghez csatlakozás legyen önkéntes, és ne járjon hátránnyal.
Néhány településen kis léptékben próbáljuk ki a mérést és az elszámolást, mielőtt az egész országban bevezetik.
A célunk épp az, hogy ne. Az MVM-szerződésed megmarad, a közös áramot pedig levonják a számládból. Ez az egyik fő követelésünk.
Nem. Az energiaközösség mindig önkéntes.
Az aláírás ingyenes. Egy későbbi energiaközösség költségeiről és hozamáról mindig a falu és a tagok döntenek.
Nem. Minden párt polgármesterét és minden falu lakóját várjuk. Az olcsóbb helyi energia nem pártkérdés.
A polgármesterek és szervezetek nevét a minisztériumnak küldött közös javaslatban feltüntetjük, ha hozzájárulnak. A támogatóknál csak a számot tesszük közzé, a neveket nem.
Minél több település és támogató áll mögöttünk, annál erősebb a hangunk a minisztérium felé.
Adatvédelem: az adatokat az ArchEnerg Megújuló Energia Klaszter kezeli, kizárólag a kezdeményezés céljára és a fent megjelölt hozzájárulások szerint. Az adatok törlését bármikor kérheti a lenti e-mail-címen. [A teljes adatvédelmi tájékoztató linkje ide kerül.]